भारतक राज्य आ सङ्घीय राज्य क्षेत्रसभ

मैथिली विकिपिडियासँ, एक मुक्त विश्वकोश
भारतक राज्य आ सङ्घीय राज्य क्षेत्रसभ
Indian States and Union territories
श्रेणीसङ्घीय राज्य
स्थानभारत गणतन्त्र
क्रमाङ्क२९ राज्य
७ सङ्घीय राज्य क्षेत्र
जनसङ्ख्याराज्यसभ: ६,०७,६८८ सिक्किम – १९,९५,८१,४७७ उत्तर प्रदेश
सङ्घीय राज्य क्षेत्रसभ: ६४,४२९ लक्ष्यद्वीप – १,१०,०७,८३५ राष्ट्रिय राजधानी क्षेत्र
क्षेत्रफलराज्यसभ: ३,७०० किमी (१,४२९ वर्ग माइल) गोवा – ३,४२,२६९ किमी (१,३२,१५१ वर्ग माइल) राजस्थान
सङ्घीय राज्य क्षेत्रसभ: ३१ किमी (१२ वर्ग माइल) लक्षद्वीप – ८,०७० किमी (३,११७ वर्ग माइल) अन्डमान आर निकोबार द्वीपसमूह
सरकारराज्य सरकार, सङ्घीय राज्य (सङ्घीय क्षेत्रसभ)
उपक्षेत्रसभजिला, विभाजन

भारत राज्यसभक एक सङ्घ छी ।[१] भारतमे उन्तीस राज्य आ सात केन्द्र शासित प्रदेश अछि । ई राज्य आ केन्द्र शासित प्रदेश पुनः जिलासभ आ अन्य क्षेत्रसभमे बांटल गेल अछि ।[१]

इतिहास[सम्पादन करी]

वर्तमान प्रस्तावसभ[सम्पादन करी]


सूची[सम्पादन करी]

राज्यसभ[सम्पादन करी]

राज्य आइएसओ[२][३] वाहन
कोड
राजधानी बड्का सहर राज्यता जनसङ्ख्या कूल क्षेत्रफल
(किमी)
आधिकारिक
भाषासभ[४]
अतिरिक्त
भाषासभ[४]
आन्ध्र प्रदेश AP हैदराबादNote १ विशाखापट्टनम १ अक्टुबर १९५३ ४९,५०६,७९९ १६०,२०५ तेलुगु
अरुणाचल प्रदेश AR इटानगर २० February १९८७ १,३८२,६११ ८३,७४३ अङ्ग्रेजी
असाम AS दिसपुर गुवाहाटी २६ January १९५० ३१,१६९,२७२ ७८,५५० असामी
बिहार BR पटना २६ जनवरी १९५० १०३,८०४,६३७ ९९,२०० हिन्दी उर्दूमैथिली
छत्तिसगढ CT CG रायपुरNote २ १ नवम्बर २००० २५,५४०,१९६ १३५,१९४ हिन्दी
गोवा GA पणजी भास्को डा गामा ३० मई १९८७ १,४५७,७२३ ३,७०२ कोन्कणी मराठी
गुजरात GJ गान्धीनगर अहमदाबाद १ मई १९६० ६०,३८३,६२८ १९६,०२४ गुजराती
हरियाणा HR चण्डीगढ फरिदाबाद १ नवम्बर १९६६ २५,३५३,०८१ ४४,२१२ हिन्दी पञ्जाबी[५][६]
हिमाचल प्रदेश HP शिमला २५ जनवरी १९७१ ६,८५६,५०९ ५५,६७३ हिन्दी अङ्ग्रेजी
जम्मू आ कश्मीर JK श्रीनगर (गर्मी)
जम्मु (ठण्डा)
श्रीनगर २६ जनवरी १९५० १२,५४८,९२६ २२२,२३६ उर्दू[७]
झारखण्ड JH राँची जमशेदपुर १५ नवम्बर २००० ३२,९६६,२३८ ७४,६७७ हिन्दी उर्दू
कर्नाटक KA बेङ्गलोर १ नवम्बर १९५६[८] ६१,१३०,७०४ १९१,७९१ कन्नड
केरल KL तिरुवनन्तपुरम कोची १ नवम्बर १९५६[८] ३३,३८७,६७७ ३८,८६३ मलयालम
मध्य प्रदेश MP भोपाल इन्दौर १ नवम्बर १९५६[८] ७२,५९७,५६५ ३०८,२५२ हिन्दी
महाराष्ट्र MH मुम्बई १ मई १९६० ११२,३७२,९७२ ३०७,७१३ मराठी
मणिपुर MN इम्फाल २१ जनवरी १९७२ २,७२१,७५६ २२,३४७ मणिपुरी अङ्ग्रेजी
मेघालय ML शिलोङ्ग २१ जनवरी १९७२ २,९६४,००७ २२,७२० अङ्ग्रेजी Khasi[lower-alpha १]
मिजोरम MZ आइजोल २० फरबरी १९८७ १,०९१,०१४ २१,०८१ Mizo, अङ्ग्रेजी, हिन्दी
नागाल्यान्ड NL कोहिमा दिमापुर १ दिसम्बर १९६३ १,९८०,६०२ १६,५७९ अङ्ग्रेजी
ओडिशा OR OD भुवनेश्वर २६ जनवरी १९५० ४१,९४७,३५८ १५५,८२० उडिया
पञ्जाब PB चण्डीगढ़ लुधियाना १ नवम्बर १९६६ २७,७०४,२३६ ५०,३६२ पञ्जाबी
राजस्थान RJ जयपुर १ नवम्बर १९५६[८] ६८,६२१,०१२ ३४२,२६९ हिन्दी अङ्ग्रेजी
सिक्किम SK गान्टोक १६ मई १९७५ ६०७,६८८ ७,०९६ अङ्ग्रेजी भुटिया
तमिलनाडु TN चेन्नई २६ जनवरी १९५० ७२,१३८,९५८ १३०,०५८ तमिल अङ्ग्रेजी
तेलङ्गाना TG TS हैदराबादNote १ २ जुन २०१४ ३५,१९३,९७८[९] ११४,८४०[९] तेलुगु, उर्दू
त्रिपुरा TR अगरतला २१ जनवरी १९७२ ३,६७१,०३२ १०,४९२ बङ्गाली, Kokborok, अङ्ग्रेजी
उत्तर प्रदेश UP लखनउ कानपुर २६ जनवरी १९५० १९९,५८१,४७७ २४३,२८६ हिन्दी उर्दू[१०]
उत्तराखण्ड UT UK देहरादूनNote ३ ९ नवम्बर २००० १०,११६,७५२ ५३,४८३ हिन्दी, संस्कृत
पश्चिम बङ्गाल WB कोलकाता २६ जनवरी १९५० ९१,३४७,७३६ ८८,७५२ बङ्गाली, नेपाली[lower-alpha २] हिन्दी, उर्दू, सन्थाली, उडिया, पञ्जाबी
  • ^Note १ Andhra Pradesh was divided into two states, Telangana and a residual Andhra Pradesh on २ Jun २०१४.[११][१२][१३] Hyderabad, located entirely within the borders of Telangana, is to serve as joint capital for both states for a period of time not exceeding ten years.[१४]
  • ^Note २ Raipur is the interim capital of Chhattisgarh. The town of Naya Raipur १७ km from Raipur is envisaged as the state's new capital.
  • ^Note ३ Dehradun is the interim capital of Uttarakhand. The town of Gairsain is envisaged as the state's new capital.

केन्द्र शासित प्रदेशसभ[सम्पादन करी]

Union territory ISO[२][३] Vehicle registration codes Capital Largest city Population Official
languages[४]
Additional official
languages[४]
अन्डमान आ निकोबार द्वीपसमूह AN [पोर्ट ब्लेयर]] ३७९,९४४ हिन्दी, अङ्ग्रेजी
चण्डीगढ CH चण्डीगढ [lower-alpha ३] १,०५४,६८६ अङ्ग्रेजी
दादरा आ नगर हवेली DN सिलवास ३४२,८५३ हिन्दी, गुजराती मराठी
दमन आ दीव DD दमन २४२,९११ कोन्कणी, गुजराती, हिन्दी, अङ्ग्रेजी[lower-alpha ४]
दिल्ली DL नयाँ दिल्ली [lower-alpha ५] ११,००७,८३५ हिन्दी उर्दू, पञ्जाबी
लक्षद्वीप LD कवरत्ती ६४,४२९ अङ्ग्रेजी हिन्दी
पुदुचेरी PY पोन्डीचेरी १,२४४,४६४ तमिल मलयालम, तेलुगु[१५][lower-alpha ६]

टिप्पणीसभ[सम्पादन करी]

  1. Khasi language has been declared as the Additional Official Language for all purposes in the District, Sub-Division and Block level offices of the State Government located in the Districts of Khasi-Jaintia Hills of Meghalaya.
  2. Bengali and Nepali are the Official Languages in Darjeeling and Kurseong sub-divisions of Darjeeling district.
  3. Chandigarh is both a city and a union territory.
  4. It has also been informed that the communication with States/Centre has to be made in हिन्दी/अङ्ग्रेजी.
  5. Delhi is both a city and a union territory.
  6. See Official languages of Puducherry

सन्दर्भ सामग्रीसभ[सम्पादन करी]

  1. १.० १.१ "States and union territories" (HTML)। अन्तिम पहुँच 2007-09-07
  2. २.० २.१ "ISO Online Browsing Platform"ISO। अन्तिम पहुँच 4 November 2014
  3. ३.० ३.१ "Code List: 3229"UN/EDIFACT। GEFEG। मूलसँ 25 December 2018 कऽ सङ्ग्रहित। अन्तिम पहुँच 25 December 2012 {{cite web}}: Unknown parameter |dead-url= ignored (|url-status= suggested) (help)
  4. ४.० ४.१ ४.२ ४.३ "Report of the Commissioner for linguistic minorities: 50th report (July 2012 to June 2013)" (PDF)। Commissioner for Linguistic Minorities, Ministry of Minority Affairs, Government of India। मूल (pdf)सँ 8 July 2016 कऽ सङ्ग्रहित। अन्तिम पहुँच 14 January 2015 {{cite web}}: Unknown parameter |dead-url= ignored (|url-status= suggested) (help)
  5. "Haryana grants second language status to Punjabi"Hindustan Times। २८ January २०१०।[permanent dead link]
  6. "Punjabi gets second language status in Haryana"Zee news। २८ January २०१०।
  7. "Official Website of Jammu and Kashmir Tourism"। Department of Tourism Jammu and Kashmir। अन्तिम पहुँच १२ May २०१६
  8. ८.० ८.१ ८.२ ८.३ https://indiankanoon.org/doc/१२११८९१/
  9. ९.० ९.१ "Telangana State Profile" (PDF)। Telangana government portal। p. ३४। अन्तिम पहुँच ११ June २०१४
  10. "Uttar Pradesh Legislature"। Uplegassembly.nic.in। मूलसँ 2009-06-19 कऽ सङ्ग्रहित। अन्तिम पहुँच १७ June २०१३ {{cite web}}: Unknown parameter |dead-url= ignored (|url-status= suggested) (help)
  11. "Bifurcated into Telangana State and residual Andhra Pradesh State"The Times Of India। २ June २०१४।
  12. "The Gazette of India : The Andhra Pradesh Reorganization Act, २०१४" (PDF)Ministry of Law and Justice। Government of India। १ March २०१४। अन्तिम पहुँच २३ April २०१४[permanent dead link]
  13. "The Gazette of India : The Andhra Pradesh Reorganization Act, २०१४ Sub-section" (PDF)। ४ March २०१४। अन्तिम पहुँच २३ April २०१४
  14. Sanchari Bhattacharya (१ June २०१४)। "Andhra Pradesh Minus Telangana: १० Facts"NDTV
  15. http://sabt.org.in/npmb-india/downloads/travel-info.pdf